Korn Anita televíziós kreatív producer és designmenedzser, a Ruhastory YouTube-csatorna tulajdonosa és tartalomkészítője, a fenntartható(bb) divat elkötelezett nagykövete, és nem mellesleg lelkes Pici Piac látogató. Interjúnkban szó esik várandós öltözködésről, tudatos gyerekgardróbról és a gyerekszoba lakberendezéséről, illetve Anita arról is mesélt, hogy milyen apropóval érkezett a szeptemberi Pici Piacra.
A munkád során rengeteg embert kérdeztél már a kamerák előtt. Milyen érzés az, hogy az utóbbi időben egyre inkább téged kérdeznek és rád kíváncsiak az emberek?
Alapvetően riporterként kezdtem a tévében a pályafutásom, tehát számomra a kérdezés, a másikra figyelés, a kíváncsiság alap, a Ruhastory epizódok forgatása alatt pedig ez is van a fókuszban, kevésbé én. Nyilván az Instagram egy másik felület, ott hangsúlyosabb a saját személyiségem, de mindig igyekszem a ruhastoryjaimon keresztül is felhívni a figyelmet fontos ügyekre, legyen szó a hazai divatipar szereplőiről, jótékonysági felhívásokról, társadalmi kérdésekről, vagy egyszerűen arról, hogyan érezzük jobban magunkat a bőrünkben. A nemrég megújult www.ruhastory.com oldalam és a hírlevelem az, ami a legszemélyesebb, de itt limitált a száma azoknak, akik belelátnak akár a gardróbom még mélyebb rétegeibe, akár az anyaságom „tartalmaiba”. Mivel ezen a platformon tényleg csak azok követnek, akik kíváncsiak az „ügyeimre” és a tudásra, amit meg tudok osztani velük, nagyobb biztonságban érzem magam, és könnyebben ki is tárulkozom.
Vissza tudsz emlékezni, hogy mikor jártál először Pici Piacon? Mi az, ami miatt azóta is visszatérsz?
A kislányom születése előtt pár héttel jártam először Pici Piacon. A férjem gyerekeivel, azaz Lujzi nővéreivel együtt nézelődtünk, és aztán együtt választottunk ki neki egy kis pelenkanyuszit, ami az első „nyunyókája” lett. Szeretem megmutatni a lányoknak is, hogy nemcsak plázában, hanem ez esetben közvetlenül mellette, sokkal „emberibb” helyen is lehet nézelődni, vásárolni. És jó hétvégi program is ez, kiugrani a piacra, kapcsolódni, beszélgetni, és csak úgy nézelődni is. Ahogy egy termelői piacnak, úgy a Pici Piacnak is megvan a sajátos hangulata, és ezt a személyességet szeretem a legjobban benne. Rendszeresen járok azóta is, ismerős gyerekeknek általában itt vásárolok ajándékokat és persze néha egy-egy különlegesebb darabot a lányoknak.
A szeptemberi vásárra milyen apropóból érkeztél?
A vásár remek találkozási pont a hazai gyerekruha tervezőkkel, kisvállalkozókkal. A Growsie Kids tulajdonosával, Nórával váltottunk pár szót, bár szerencsére nem volt sok ideje, mert folyamatosan sorban álltak az asztalánál, ezt pedig öröm volt látni. Lujzi első designer darabja egy Growsie overál volt, amit aztán még egy követett, a kettő együtt pedig hat méreten keresztül kiszolgált minket. A Tente alkotóival is tudtam beszélgetni, jó volt kicsit többet megtudni a márkáról, az alapanyagokról. Korábban vásárlójuk voltam már, pont a Pici Piacon. Az ő darabjaikban is szeretem, hogy több méreten keresztül működnek – fenntarthatóság szempontjából pedig ezek fontos jellemzők. De olyanoknak is tudtunk Lujzival köszönni, akikkel eddig főként csak Instagramon keresztül kommunikáltunk, mint a Poronty Products vagy a Crooocus alkotói. Jó offline is kapcsolódni, ruhákat, anyagokat „tapogatni”, és látni, kik állnak azok mögött a vállalkozások mögött, amelyekben valóban szeretettel és gondoskodással készül minden egyes darab.
Várandósként nagyon sok kismamát inspiráltál a “nem vásárolok terhes ruhát!” kihívással, amit kitűztél magadnak. Tényleg meg lehet úszni ezt a 9 hónapot klasszikus kismamaruhák vásárlása nélkül?
Részemről azt tudom mondani, hogy simán! De ez nyilván évszak- és élethelyzet függő is, szóval senkiben nem akarok lelkiismeret furdalást kelteni, ha elcsábul egy-egy kismamaruhára. Egyszerűen kíváncsi voltam, én meg tudom-e úszni ezt az időszakot felesleges vásárlások nélkül, és jelentem, 3 terhesharisnya kivételével sikerült! Egy-egy oversize darab, vagy lazább ruha, esetleg a kutakodás a párunk szekrényében mind-mind hozzá tud segíteni ahhoz, hogy változatosan és egyébként csinosan is öltözzünk ez alatt a 9 hónap alatt. Ami azért inkább 6, hisz az első időszakban még ritkán változik olyan nagyot a méretünk. Csupán fél év miatt pedig én nem akartam feleslegesen sem a bolygónkat, sem a pénztárcámat terhelni. Egyébként erről az időszakról szól a Várandós napló című Ruhastory csomagom is, ami egy videós tudástár a weboldalamon. Itt a saját példámon keresztül, szakértők segítségével mutatom meg, hogyan lehetünk jól a bőrünkben akkor is, amikor egyébként már a hasunkkal tárgyakat verünk le innen-onnan…
A kislányod, Lujzi, másfél éves, túl vagytok néhány méretváltáson és évszakváltozáson is. Hogyan alakítod az ő fenntartható ruhatárát?
Nekünk hatalmas mázlink van, mert a nővéremtől és a barátnőimtől csodás kisruhákat öröklünk, azaz kapunk kölcsön. Ezek aztán további „köröket” futnak még az ismeretségi körben, tehát legalább 3-4 gyereket kiszolgálnak. Olyan rövid ideig hordják ebben a korban még a kicsik a ruhákat, hogy simán tovább adhatóak. Ha valamit én vásárolok Lujzinak, azt első körben igyekszem second hand megoldani, erre is szuper lelőhelyeim vannak (Our Wardrobe Showroom, Kisruha, Kicsi & Pici Gardrób, Minurka), illetve egy-egy különlegesebb darabot pl. a Pici Piacról szerzek be hazai designerektől. A maradék 5 % (jellemzően trikók és bodyk) a fast fashion boltok organikus pamut darabjaiból állnak össze. Arra pedig nagyon figyelek, hogy ez utóbbiak semleges színűek legyenek, hogy aztán mehessenek tovább két barátnőm kisfiainak.
Mi a helyzet a különböző cuki babajátékokkal és kiegészítőkkel? Mennyire vagy tudatos vásárló ezen a téren?
Több Montessori könyvet is elolvastam Lujzi születése előtt, szóval már csak ezért is megfogadtam, hogy nem árasztom majd el játékokkal az otthonunkat. Amit jól tettem, mert ebből is sokat örököltünk. Amiket pedig én vásárolok, vagy a családban egy-egy ünnep alkalmával kap Lujzi, azok jellemzően fából készülnek, természetes, bababarát festékkel kezelik őket, és még a nappaliban sem lógnak ki nagyon az enteriőrből. Bár azért van pár kivétel, hisz azt is fontos tudni, hogy a babák az erős színekre reagálnak jól. Lujzi koraszülött volt, és a biztonság kedvéért pár hónapig jártunk Dévény tornára. Itt pedig a gyógytornászok azt javasolták, szerezzünk be pár nagyon színes műanyag csörgőlabdát és játékot. Szóval szerintem ebben a kérdésben is az egészséges egyensúly a lényeg. Ne költsünk feleslegesen sokat műanyag játékokra, de ami a fejlődését segítheti, azt ne vonjuk meg tőle. Az 1 éves szülinapjára egy matatófalat kapott, amit egy hazai kisvállalkozó (egyébként tanárnő) készített. Napokig egyeztettünk, hogy valóban személyre szabott legyen a fal, ő pedig kézzel festette rá Lujzi kedvenc kacsáját is, mert épp akkoriban kezdődött el a „háp-háp-őrület”. Örültem, hogy így ez egy valóban személyes ajándék lett, és annak is, hogy egy szerelemprojektet támogathattunk vele.
Az Instagramon többször említetted, hogy nemrég költöztetek új lakásba. Milyen Lujzi gyerekszobája, milyen tárgyakkal, bútorokkal veszed őt körbe?
Ezzel a kérdéssel megfogtál, mert még folyamatban van a gyerekszoba teljes berendezése. Lujzi eddig a mi szobánkban aludt, napközben pedig a nappali az ő terepe, szóval ezért sem kapkodtuk el… A kiságyat most fogja felváltani egy padlóágy, amit egy hazai asztalos-műhellyel készíttetünk el. Ebben az ágyban 15 év múlva is tud majd aludni, hisz csak lábakat kell beszerelni alá. Etetőszékből is olyat választottunk, amit iskolás korában is tud majd használni akár az íróasztala mellett. Szóval én a bútorok esetében is a hosszútávú gondolkodásban hiszek. Inkább picit lassabban szerzünk be minden bútort, picit drágábban, de azok remek minőségűek, fából készülnek, és hosszú évekig beilleszthetőek az életébe. Ráadásul nem mennek ki a divatból, mert letisztult, örök darabok. A kiegészítőkben viszont jöhetnek a színek és a bohémebb darabok, természetesen hazai kisvállalkozóktól. Épp ma kaptuk meg a Crooocus alkotójától, Zsófitól az olívazöld, horgolt pelenkatartót, de az Owaka Kids csodás szivárványa is várja már, hogy feltegyük Lujzi szobájába. Szóval igen, a lassú divat jellemző a lakberendezésünkre is.
A neved és a Ruhastory márka összefonódott az általad szervezett jótékonysági gardróbvásárokkal. Mesélsz egy kicsit a soron következő eseményedről?
Adta magát, hogy szervezzek már egy gardróbvásárt a piciknek is, szóval október 18-án jön a következő Ruhastory X Autistic Art Jótékonysági Gardróbvásár gyerekeknek, azaz a szüleiknek. Az Autistic Art Bartók Béla úti galériájában lehet majd megtalálni minket, ahol hazai gyerekruha márkák mellett kiegészítőkkel és pre-loved szekcióval is készülünk, na meg Ruhastory pult is lesz – ez utóbbinál a bevétel 100%-a az Autistic Art-ot támogatja.
És egyébként civil felajánlásokat is várunk még, szóval ha valakinek vannak felesleges gyerekruhák a gardróbjában (minőségi, szuper állapotú darabok) akkor köszönjük, ha jótékony célra felajánlja a Ruhastory pulthoz: engem keressen nyugodtan akár az Instagramon is! De egyébként október 14-én 9:00-16:00 között le lehet adni a kisruhákat az alapítványnál a Bartók Béla út 76-ban. A felajánlott és a vásáron értékesítésre ruhák bevétele pedig az autista lakóotthonokat támogatja majd teljes egészében.
Akik pedig biztosan velünk lesznek a vásáron, és a bevételük egy részét szintén jótékony célra felajánlják: Babies on Board, Growsie Kids, Kicsi & Pici Gardrób, Kisruha, Minurka, Our Wardrobe Showroom, Poronty Products, Tente, és persze a mindig színes Autistic Art darabjai közül is lehet majd válogatni. Továbbá, a Pici Piac székesfehérvári alapítója, Sipos Viki is hozza majd az általa tervezett gyerekruhákat az egyik pulthoz. A galéria pedig baba- és kutyabarát, szóval nagy szeretettel és a Ruhastory jótékonysági gardróbvásárokon megszokott közvetlen hangulattal várunk mindenkit!
Fenntarthatóbb életmód és divat tippekért kövesd Anitát az Instagramon, és látogass el október 18-án, pénteken a Ruhastory X Autistic Art Jótékonysági Gardróbvásárra!
Fotók: Korn Beatrix