Amire senki nem készített fel a babakelengyével kapcsolatban

• Ruhák: cukiság helyett praktikum
  
• Téli baba kihívásai
  
• Babatakaró és muszlin kendő – a túlélőcsomag
• Hordozókendő, bébiőr, mellszívó – igen vagy nem?

Csikós Anett, egy háromgyerekes, tapasztalt anyuka vendégírása, őszinte gondolatokkal, filter és rózsaszín köd nélkül.

Amikor az első kislányomat vártam, tele voltam kérdésekkel, dilemmákkal, ábrándokkal és nagy-nagy tervekkel. Őszintén? Fogalmam sem volt, mire készüljek. Csak azt tudtam, hogy mindent jól akarok csinálni.

Olvastam, kutattam, listákat mentettem el, fórumokat bújtam. Eljártam szülésfelkészítőre, voltam babáknak szóló hangversenyen, babakocsibemutatón és természetesen minden alkalommal elcsábultam, ha megláttam egy igazán cuki kis ruhát, cipőt, sapkát vagy hajpántot.

Babakelengye listákat is néztem. Csakhogy mindenhol mást írtak, így végül nem vettem őket túl komolyan. Hiba volt. Mire a kislányom megszületett, több kisszoknya várta a szekrényben, mint amennyi nekem összesen volt otthon.

Aztán… arcul csapott a valóság.

Amire senki nem készített fel (de nagyon kellett volna)

Úgy éreztem, mindenki csak a szülésre akart felkészíteni (spoiler: nem sikerült), de senki nem beszélt arról, mi történik utána. Ott álltam egy újszülöttel a kezemben, remegő lábakkal, hulla fáradtan, és sorra derült ki: pont az nincs otthon, amire azonnal szükség lenne. Az első hetekben a férjem gyakorlatilag napi szinten járt a bababoltba „csak egy apróságért”.

Most, három gyerek után visszanézve, leírom nektek őszintén, filter nélkül:

• mire volt tényleg szükségem
• és mi az, ami csak jól mutatott a szekrényben

Ruhák: cukiság mellé nem árt egy kis praktikum

Napi 3-5 szett ruha simán elfogy. Lebüfizi magát. Téged is. A pisi, kaki pedig valahogy mindig megtalálja az utat kifelé.

Hiába volt otthon rengeteg gyönyörű ruha és szoknya…Egy téli babánál harisnyát feladni, majd egy ruhát áthúzni a fejecskén és a kezeken? Nem volt kellemes, egyikünknek sem.

Ráadásul a szoknya nagyjából két perc után a nyakában landolt, hiszen a baba csak fekszik.

Így maradt a nem annyira csajos, de annál zseniálisabb megoldás: a rugdalózó
Gyors, kényelmes, a baba is jól érezte magát benne, én pedig megmenekültem.

Pro tipp:
Vegyetek lábfejes rugdalózót, mert a zokni… nos, nem marad meg. A babák profi zoknilerúgók. Ma már kifejezetten figyelnék arra is, hogy olyan darabokat válasszak, amelyek többméretesek, együtt nőnek a babával, így nem kell pár hetente teljesen új ruhatár.

Azzal számolj, hogy kb 2-4 hét alatt nő ki egy méretet a babád, így nem érdemes túl sok darabot venni az első pár hónapban az egyes méretekből. 

De a cukiságról persze nem kell teljesen lemondani. Egy szép takaró, egy dekor, egy puha textil sokkal tovább lesz része a mindennapoknak, mint egy ruhadarab, amit pikk-pakk kinő a baba.

Felsők helyett body, de nem mindegy, milyen

Gyönyörű felsőket vettem. Sok-sok felsőt. A valóságban mind felcsúszott, a kis pocak pedig szabadon maradt.

Így vettem bodykat, de abból sem mindegy, hogy milyenek.
Az első hetekben hősiesen próbáltam áthúzni a bodyt a kis fejecskén úgy, hogy:

• ne nyomjam össze a fejét,
  
• ne fájjon neki, és lehetőleg ne üvöltsön a gyermek.
  

Nem mindig sikerült. A megváltást az oldalt patentos vagy átlapolós bodyk hozták el. 

Fejpántok, hajcsatok, kinek is vettem igazából?

Természetesen ebből is volt bőven. Sétára induláskor, vendégváráskor gondoltam, hogy „kicsinosítom”. Nos…
Maradjunk annyiban, hogy ezt én sokkal jobban akartam, mint ő. De néha azért sikerült rávarázsolni. Főleg, ha aludt.

Téli baba = logisztikai kihívás

Mindig nyári babáról álmodtam. Babakocsizás, könnyed séták, kávézások… Télen született.

Minden séta előtt megvolt a feladatlista:

• réteges öltöztetés
  
• bundazsák
  
• sapka
  

Természetesen a gyermek nem annyira szerette azt, hogy kb 4-5 rétegbe szerettem volna bugyolálni. Több bundazsákot is kipróbáltunk, mire rátaláltunk egy szuper magyar márkára, amely nem szűk kezekkel-lábakkal, hanem egy bő, csillagszerű formával ölelte körbe a babát. Nekünk megváltás volt.

Babatakaró, amiből sosem elég

Ez az egy dolog, amiből nem lehet túl sok. Különböző vastagságban, lehetőleg természetes anyagból, hogy ne izzadjon bele a baba. Itt végre jól döntöttem.

Muszlin kendő, az ultimate csodaeszköz

Ha egyetlen dolgot kellene kiemelnem, ami szinte minden helyzetben jól jött, az a muszlin kendő. Szoptatáshoz, takarónak, kifogónak, büfiztetéshez, alátétnek a védőnőnél, vendégségben, orvosnál. Kicsire hajtható, könnyű, nem gyűrődik, és mindig kéznél van. Érdemes nem spórolni a minőségen, hiszen ez is olyan darab, amit sokáig, rengeteg szituációban tudtok használni. 

Hordozókendő: az életmentő

A babám rajtam szeretett aludni. Sokáig és csak így tudott igazán hosszúakat pihenni. Viszont egy idő után nekem leszakadt a karom, és a házimunka sem lett kevesebb. Beszereztem tehát egy rugalmas hordozókendőt, amiről kis túlzással állítható, hogy visszaadta az életemet.

Utólag már tudom: egy hordozónál nem csak az számít, hogy legyen, hanem hogy igazán kényelmes legyen anyának és babának is. Egy jó minőségű, hosszú távon használható hordozó aranyat ér, főleg ha szakértő, vagyis hordozási tanácsadó segítséggel választjuk ki.

Bébiőr, avagy a „majd meghallom” mítosza

Először nem vettünk. Minek? Aztán a szülés után (hello hormonok) teljesen rápörögtem arra, hogy mi van, ha pl. főzök és nem hallom, ha felsír. Így lett bébiőr.  És igen, megnyugodtam.

Cumi, cumisüveg, szoptatás – „biztos, ami biztos”… vagy mégsem?

Azt gondoltam, hogy ha már szeretnék szoptatni, és tudok is, akkor cumira és cumisüvegre nem igazán lesz szükség. És valóban: az első időszakban nem is volt. A babám szépen szopizott, cumit nem kért, cumisüveget nem hiányolta.

Viszont… A baba rajtam cumizott. Sokat. Nagyon sokat.

Ezen a ponton csak annyit mondanék: a mellbimbóvédő és mellbimbóápoló krém nélkül nem tudom, hogyan éltem volna túl az első napokat. Ezek lettek a legjobban vágyott „luxuscikkek” a háztartásban.

Cumisüvegre visszatérve, bár nem kötelező, de azért nem baj, ha van otthon, hogyha esetleg kell, tudjunk gyorsan mihez nyúlni.  

A nem túl szexi mellszívó pedig… nos, mindennapos eszközzé vált. Igen, ezért is a férjem ment el utólag.

Mit tanultam mindebből?

A babakelengye nem arról szól, hogy minden tökéletes és cuki legyen. Hanem arról, hogy praktikus, kényelmes és az életet megkönnyítő dolgok vegyenek körül. Még egy aranyszabály: csak olyan dolgot válassz, amit lehet mosni, könnyen tisztítani, mert az első hónapokban a mosógép lesz a leghűségesebb segítőtársad.

És ha valami kimarad? Ne aggódj, úgyis kiderül. Legfeljebb a párod még párszor útnak indul, vagy együtt eljöttök a legközelebbi Pici Piacra, ahol a standok mögött gyakorló, tapasztalt anyukák állnak: olyanok, akik már végigcsinálták, őszintén válaszolnak, és nem akarnak rád sózni semmit, amire igazából nincs is szükséged.